A minket körülvevő táj természetes körülmények között dinamikusan változik, melyhez az emberi tevékenység az utóbbi 5-6000 évben szintén hozzájárult. A változások lehetnek gyorsak és szembetűnők, vagy lassabbak és csak nehezen észrevehetők. A régmúlt folyamatainak, változásainak felderítése ennélfogva egy rendkívül izgalmas dolog!
Szűkebb környezetünk, akár lakóhelyünk tájai az értő szem számára nyitott könyvként mesélnek. Ilyen helyszín a Döbröntével szomszédos Magyarpolány is, ahol a rendkívül változatos földtörténeti múlt a kivételesen gazdag kultúrtörténeti örökséggel párosul. Lássuk, mi nyomozható ki a falu felett lévő a Polányi-hegyről.
A Polányi-hegyet jelenleg különböző korú és fafajú erdők borítják. Korábbi térképeken Hosszú-hegyként szerepel, és ilyen névvel ad leírást róla Dornyai Béla is, az első Bakony útikalauzban (1927):
„… a falu északi végén fölkapaszkodunk a füves, bokros lejtőjű polányi Hosszúhegyre (396m), melynek nummulitmészkő alkotta lapos hátáról a környék legszebb, legteljesebb szabad körképe nyílik.”
A további leírás és a fent közölt magassági adat alapján egyértelműen azonosítható a mai Polányi-hegy, amelyről ezek szerint, alig 100 éve még teljes körpanoráma volt élvezhető! A könyv a kilátást 19 soron át taglalja, mely települések és mely hegyek látszanak innét. A fátlan állapot még ennél is régebbi, mert a III. Katonai Felmérés (1869-1887) is cserjést, nyílt területet jelez.
A legnagyobb meglepetés azonban a hegy nyugati oldalán lévő sziklaalakzat, pontosabban egy felhagyott kis kőbánya. Egyrészt, mert az itt fejtett kő nem a hegy tömegét alkotó Szőci Mészkő Formáció (Dornyainál nummulitmészkő), hanem a terepen látottak és a földtani térkép alapján is evidens Kállai Kavics Formáció (az alább lévő képen jelölt sárga színű fedvény). A könnyen fejthető, jól faragható követ szívesen használták építkezésekhez, ilyenből épült például a farkasgyepűi templom is. A kőzet a Pannon-tenger abráziós üledéke, vagyis a parti hullámzás által feldarált kavics alkotja, ami később cementálódott.
Ezt a kis bányaudvarral rendelkező „bicskabányát” egy térkép sem jelzi, egy leírás sem tartalmazza. Elképzelhető, hogy egyetlen építkezéshez nyitották és utána nem is használták tovább. Az, hogy az itt fejtett követ hol és mibe építették be, egy további magyarpolányi kutatás fogja megmondani. Tekintettel arra, hogy a Hosszú-hegy nagy valószínűség szerint zirci ciszterci apátsági birtok volt, és a mai polányi templom 1777-re készült el a zirci apátok által, talán itt kellene először keresgélni…
